A szociológia viszgán nagyon rendesek voltak, és azokat a kérdéseket kaptam, amikre számítottam, na jó mondjuk arra nem, hogy hol lakom, de azért azt finoman megérdeklődték, hogy a szakirodalomból melyik volt a kedvenc részem. Ez egész finom módja annak, hogy meg tudják készültem-e, bár állítólag ezt sem kérdezték mindenkitől. Úgy búcsúzott az egyik tanár, hogy reméli szeptemberben találkozunk. Én meg azt mondtam, én is remélem. 
Itt az látszott rajtuk, hogy örülnek, hogy ilyen sokan jönnek, és gyűjtik az embereket. Valaki azt mondta, hogy ki fogják rakni a pontokat, így azt megvártam, és mindenki, aki eljött (mert sokan nem), max pontot kaptak. Örültem, hogy jól sikerült, letudtam, és végre szabadság van. De persze nem párolgott el gondolataimból azonnal az egyetem, mert egyrészt tudtam, hogy rámfér a szünet, és várom is a nyarat, a Balatont, hogy a szerelememmel legyek, de ugyanakkor már kiváncsi voltam, bekerülök-e, bár az kétségtelenül biztató volt, mikor a vizsgabiztos tanárnő jött ki, és mondta, hogy "ismerkednek a jövendőbeli csoporttársak". 
Viszont a pihenés, és élmények mellett, valami furcsa módon várom is az őszt, kiváncsi vagyok milyen lesz ez a szak, és persze abban is egy új helyzet állt elő, hogy lesz valaki a koliban, aki fontos számomra, és bár mindketten a tanulással leszünk elfoglalva, azért ez is egy érdekes helyzet lesz, akárhogy is lesz... Ami a vásárlást illeti, főként valami csinos és szexi fehérnemű szettet szerettem volna, ugyanis nekem olyanom még nem volt, a takko-ba mentünk, mert ott tudtam, hogy van jó sok, és szerencsére kettőt is találtam: egy kék pöttyös-csipkéset, és egy szexi fekete-fehér csipkéset.